Közoktatási intézmények hatékonyság- és erőforrás vizsgálata

a feladatarányos finanszírozás (FELFIN) felhasználásával

 

 

Bevezetés, általános elvek

 

A közoktatási intézmények szakmai, és főleg financiális gondjainak megoldása egyre szerteágazóbb és egyre összetettebb fenntartói feladat lett.

A decentralizált oktatásirányítás és az ezt kísérő dereguláció egyre átgondoltabb és felelősségteljesebb döntési eljárásokat kíván a döntéshozó testületektől, így leginkább az önkormányzatok képviselőtestületétől (iskolák száma; osztályok, szakok indítása, megszüntetése; képzési profilok kialakítása; prioritások; konszenzus az érdekvédelemmel stb.)

A döntés előkészítés stádiumában a közoktatással kapcsolatban tipikusan a következő, illetve az ehhez hasonló kérdéskörök vetődnek fel

·      Meghatározható­e objektíven az a minimális (optimális) ráfordítás, ami mellett egy közoktatási intézmény működése még biztosított, de egyúttal meg is felel a törvényi előírásoknak?

     · Egyértelműen meghatározhatók­e azok a pontok, ahol a ráfordítás a fenntartó mérlegelésétől függ?

     · Elkészíthetők­e a beszabályozás után néhány perc alatt egy oktatási intézmény működtetésének különböző változatai, kimutatva az egyes változatok erőforrásigényét, aktuális költségeit?

     · A fenntartó a finanszírozáson keresztül rá tudja­e bírni az intézményeket az erőforrások (létszám, eszközök, energia stb.) ésszerű felhasználására?

     · Átfordíthatók­e egyszerűen erőforrásokra és költségekre a fenntartó által fontosnak tartott és preferált feladatok? Egyes stratégiai döntések előre, több ciklusra történő hatás- és költségelemzése megvalósítható­e?

     · Adható­e objektív és viszonylag pontos becslés a költségvetés végösszegére, ha ismerjük az iskola feladatait, az aktuális bértáblázatot, valamint a fogyasztói árakat?

     · Választ kaphatunk arra a kényes kérdésre, hogy a feladat ellátásához mennyi munkaerő kell? Ezzel elkerülhetők az újra és újra felmerülő kellemetlen viták.

     · Ösztönözhető­e az intézményvezető arra, hogy tantestülete szakképzettségben, életkorban a megfelelő összetételű legyen?

 

Sok esetben a figyelem középpontjába az eredményesség, illetve a ráfordításokat is figyelembe vevő hatékonyság kérdése kerül – leginkább általánosságban. A felmerülő kérdéseket eldöntő konkrét mutatók létrehozása, ezeknek a konszenzuson nyugvó értékelése a feladat bonyolultsága következtében sok nehézséget okoz.

A demokratikus vezetési stílus elengedhetetlen kelléke az átláthatóság és az elszámoltathatóság is. A bonyolult kapcsolatrendszerek mozgatását nagyon nehéz megoldani rendszerelméleti megközelítés nélkül.

 

Tapasztalatok, megoldási javaslat

 

A fent vázolt problémák átfogó megoldásával lassan egy évtizede foglalkozunk intézményvezetői, települési önkormányzati és megyei oktatásirányítási szinten is. A probléma sokszínűsége ellenére vannak ismétlődő és mindenütt előforduló konkrét részletek.

Ilyenek:

· a jól definiált, koherens adat együttes

· a szabványos és kontrollált információgyűjtés

· egységes információfeldolgozás

· egységes elveken nyugvó közoktatási finanszírozási rendszer

· értékelő, elemző rendszer

Ezekből a komponensekből sikerült összeállítani egy közoktatási feladatokat értékelő és folyamatirányító rendszert.

 

Az ilyen rendszertől elvárjuk, hogy

     – tárja fel a közoktatási feladatokat megfelelő részletességgel;

     – a törvények, a fenntartói törekvések, hajlandóságok alapján a feladatokhoz erőforrásokat rendeljen;

     – értelmezni tudja a fenntartó által megkövetelt hatékonyságot; a megvalósítást támogassa oly módon, hogy az innovációhoz szolgáltasson paramétereket, vonatkoztatási pontokat;

     – képezhetők legyenek az intézmények, a fenntartói oktatási rendszerek összehasonlítására alkalmas mutatók;

     – a gyors értékelésre álljon rendelkezésre néhány integrált mutató, amely mögött azonban ott van a teljes „fedélzeti műszerfal”;

     – a feladatváltozásnak vagy a törvényi háttér változásának a költségvetésre gyakorolt hatását azonnal számolni lehessen;

     – a finanszírozáson keresztül alkalmas legyen a közoktatás folyamatszabályozására;

     – támogassa a stratégiai tervezést;

     – megbízható adatokat szolgáltasson a minőség biztosításához, a folyamatok minőségértékeléséhez;

     – a pedagógiai célkitűzés és tervezés szerves egységbe kerüljön a pénzügyi tervezéssel;

     – számítógépes háttér biztosítsa a feladattervezéshez szükséges számolásokat;

     – a tervezés legyen nullbázisú;

     – a finanszírozás szempontjából valósítson meg valódi esélyegyenlőséget;

     – a decentralizált irányítási filozófia és a deregulációs környezet a finanszírozásban is jelenjen meg (intézményi autonómia, hatáskörök stb.), természetesen az ezzel járó felelősséggel.

A gyakorlat megmutatta, hogy a feladatfinanszírozási rendszer mindezt teljesíti.

 

     A hátrányokat sem szabad elhallgatni:

     – a bevezetés jelentős innovációs tevékenységet kíván;

     – a helyi tapasztalatok megszerzéséhez idő kell;

     – az alkalmazásához szemléletváltásra van szükség;

     – pontos, egységes, kontrollált adatgyűjtést, adatszolgáltatást feltételez.

 

A feladatfinanszírozás rövid ismertetője

 

A feladatfinanszírozási terv a feladatból kiindulva, a törvényeket figyelembe véve határozza meg azt a minimális (optimális) költséget, amellyel az adott feladat elvégezhető.

    

A feladatok számbavétele, valamint a ráfordítások meghatározása nyolc EXCEL táblázatban történik.

     1./ Oktatási feladatok, létszámok, óraszámok, bérek.

     2./ Iskolai dolgozók létszáma, megoszlása.

     3./ Órakedvezmények, pótlékok, szociális és egyéb juttatások.

     4./ Energiafelhasználás (gáz, olaj, szén).

     5./ A villamos energia felhasználása.

     6./ A vízfogyasztás

     7./ A szemétszállítás

     8./ A működési költségek.

 

Mindegyik táblázat jellemző felépítése olyan, hogy a feladat nagyságát figyelembe véve, normák alapján határozza meg a költségeket. A normák bizonyos esetekben a törvényekből, más esetekben a szabvány ajánlásaiból, illetve tapasztalati tényekből nyerhetők.

 

A feladatfinanszírozási elvek alkalmazása a fenntartónak a feladatok szintjén teljes betekintést biztosít az intézményei feladatellátásába és az egyes feladatokhoz szükséges erőforrás-felhasználásra. Így a fenntartó felügyeleti jogainak gyakorlásához hatásos támogatást kap. Másfelől egyértelműen megjelennek azok a pontok is, ahol a feladatellátáshoz felhasználható személyi, tárgyi és anyagi erőforrás a fenntartó mérlegelésétől, döntésétől függ. A paraméterek rögzítése után az intézményeknek lehetőségük lesz középtávú működési stratégiát kidolgozni és aszerint cselekedni. Így az intézmények működésében a stabilitás biztosítható, amely az optimális intézményi működési körülmények előfeltétele.

 

A feladatfinanszírozás egy olyan rugalmas, a mindenkori feladatokhoz igazodó finanszírozási rendszer, amely a törvényi előírások betartása mellett a finanszírozáson keresztül oldja meg a nevelési-oktatási rendszer folyamatszabályozását. A szabályozás a fenntartói hierarchia szinten történik.

A fenntartó biztosítja és tiszteletben tartja az intézményi autonómiát; az intézmények belső életének megszervezéséhez, szakmai munkájához, működéséhez az önrendelkezési jogot. A feladatfinanszírozás a működés peremfeltételeit rögzíti. A rendszer demokratikus, mert mind a fenntartó, mind az intézmények a szabályozási paramétereket pontosan ismerik, azt konszenzussal állapították meg. A fenntartó a partnerek számára ellenőrizhető módon minden intézményt a feladatához mérten azonos mértékben lát el erőforrásokkal. Így biztosítja az intézményei – és ezen belül az intézményekben levő ellátottak számára – az esélyegyenlőséget. A fenntartó nem uniformizál, hisz minden intézménynél, annak feladatából indul ki.

A feladatok sokrétűek, a feladatfinanszírozási rendszer szervesen illeszkedik az állami normatív támogatás rendszeréhez, és konkréttá teszi a törvényekben egyértelműen nem szabályozott feltételeket.

 

A feladatfinanszírozási rendszer kidolgozott elemei:

 

 

-         Közoktatási ágazat:

o       Óvoda

o       Általános Iskola

o       Középiskola, kollégium, OKJ

o       Gyógypedagógia

o       Művészeti Iskola

o       Pedagógiai Szakszolgálat

-         Diák- és felnőtt étkeztetés

-         Szociális ágazat

-         Gyermekvédelmi ágazat

-        Polgármesteri hivatal

 

A feladatfinanszírozási rendszer a feladatfinanszírozási programokon kívül egyéb segédprogramokat is tartalmaz:

 

-         Bérprogramok, (nyilvántart, súlyozott óradíjat számol, stb.)

-         Segédtábla a bérprogramhoz,

-         OKJ-s program,

-         Elemi költségvetést készít azonnal a feladatfinanszírozási programból,

-         Normatíva számítása,

-         Intézménytípusonkénti összesítés,

-         Települési szintű összesítés, modellezés.

 

2009. december 1.

 

Oldal: Rövid ismertető
Intézményfinanszírozás másként - © 2008 - 2024 - fineszbt.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat