Közoktatási intézmények hatékonyság- és erőforrás vizsgálata
a feladatarányos finanszírozás (FELFIN) felhasználásával
A közoktatási intézmények szakmai, és főleg financiális gondjainak megoldása egyre szerteágazóbb és egyre összetettebb fenntartói feladat lett.
A decentralizált oktatásirányítás és az ezt kísérő dereguláció egyre átgondoltabb és felelősségteljesebb döntési eljárásokat kíván a döntéshozó testületektől, így leginkább az önkormányzatok képviselőtestületétől (iskolák száma; osztályok, szakok indítása, megszüntetése; képzési profilok kialakítása; prioritások; konszenzus az érdekvédelemmel stb.)
A döntés előkészítés stádiumában a közoktatással kapcsolatban tipikusan a következő, illetve az ehhez hasonló kérdéskörök vetődnek fel
· Meghatározhatóe objektíven az a minimális (optimális) ráfordítás, ami mellett egy közoktatási intézmény működése még biztosított, de egyúttal meg is felel a törvényi előírásoknak?
· Egyértelműen meghatározhatóke azok a pontok, ahol a ráfordítás a fenntartó mérlegelésétől függ?
· Elkészíthetőke a beszabályozás után néhány perc alatt egy oktatási intézmény működtetésének különböző változatai, kimutatva az egyes változatok erőforrásigényét, aktuális költségeit?
· A fenntartó a finanszírozáson keresztül rá tudjae bírni az intézményeket az erőforrások (létszám, eszközök, energia stb.) ésszerű felhasználására?
· Átfordíthatóke egyszerűen erőforrásokra és költségekre a fenntartó által fontosnak tartott és preferált feladatok? Egyes stratégiai döntések előre, több ciklusra történő hatás- és költségelemzése megvalósíthatóe?
· Adhatóe objektív és viszonylag pontos becslés a költségvetés végösszegére, ha ismerjük az iskola feladatait, az aktuális bértáblázatot, valamint a fogyasztói árakat?
· Választ kaphatunk arra a kényes kérdésre, hogy a feladat ellátásához mennyi munkaerő kell? Ezzel elkerülhetők az újra és újra felmerülő kellemetlen viták.
· Ösztönözhetőe az intézményvezető arra, hogy tantestülete szakképzettségben, életkorban a megfelelő összetételű legyen?
Sok esetben a figyelem középpontjába az eredményesség, illetve a ráfordításokat is figyelembe vevő hatékonyság kérdése kerül – leginkább általánosságban. A felmerülő kérdéseket eldöntő konkrét mutatók létrehozása, ezeknek a konszenzuson nyugvó értékelése a feladat bonyolultsága következtében sok nehézséget okoz.
A demokratikus vezetési stílus elengedhetetlen kelléke az átláthatóság és az elszámoltathatóság is. A bonyolult kapcsolatrendszerek mozgatását nagyon nehéz megoldani rendszerelméleti megközelítés nélkül.
A fent vázolt problémák átfogó megoldásával lassan egy évtizede foglalkozunk intézményvezetői, települési önkormányzati és megyei oktatásirányítási szinten is. A probléma sokszínűsége ellenére vannak ismétlődő és mindenütt előforduló konkrét részletek.
Ilyenek:
· a jól definiált, koherens adat együttes
· a szabványos és kontrollált információgyűjtés
· egységes információfeldolgozás
· egységes elveken nyugvó közoktatási finanszírozási rendszer
· értékelő, elemző rendszer
Ezekből a komponensekből sikerült összeállítani egy közoktatási feladatokat értékelő és folyamatirányító rendszert.
Az ilyen rendszertől elvárjuk, hogy
– tárja fel a közoktatási feladatokat megfelelő részletességgel;
– a törvények, a fenntartói törekvések, hajlandóságok alapján a feladatokhoz erőforrásokat rendeljen;
– értelmezni tudja a fenntartó által megkövetelt hatékonyságot; a megvalósítást támogassa oly módon, hogy az innovációhoz szolgáltasson paramétereket, vonatkoztatási pontokat;
– képezhetők legyenek az intézmények, a fenntartói oktatási rendszerek összehasonlítására alkalmas mutatók;
– a gyors értékelésre álljon rendelkezésre néhány integrált mutató, amely mögött azonban ott van a teljes „fedélzeti műszerfal”;
– a feladatváltozásnak vagy a törvényi háttér változásának a költségvetésre gyakorolt hatását azonnal számolni lehessen;
– a finanszírozáson keresztül alkalmas legyen a közoktatás folyamatszabályozására;
– támogassa a stratégiai tervezést;
– megbízható adatokat szolgáltasson a minőség biztosításához, a folyamatok minőségértékeléséhez;
– a pedagógiai célkitűzés és tervezés szerves egységbe kerüljön a pénzügyi tervezéssel;
– számítógépes háttér biztosítsa a feladattervezéshez szükséges számolásokat;
– a tervezés legyen nullbázisú;
– a finanszírozás szempontjából valósítson meg valódi esélyegyenlőséget;
– a decentralizált irányítási filozófia és a deregulációs környezet a finanszírozásban is jelenjen meg (intézményi autonómia, hatáskörök stb.), természetesen az ezzel járó felelősséggel.
A gyakorlat megmutatta, hogy a feladatfinanszírozási rendszer mindezt teljesíti.
A hátrányokat sem szabad elhallgatni:
– a bevezetés jelentős innovációs tevékenységet kíván;
– a helyi tapasztalatok megszerzéséhez idő kell;
– az alkalmazásához szemléletváltásra van szükség;
– pontos, egységes, kontrollált adatgyűjtést, adatszolgáltatást feltételez.
A feladatfinanszírozási terv a feladatból kiindulva, a törvényeket figyelembe véve határozza meg azt a minimális (optimális) költséget, amellyel az adott feladat elvégezhető.
A feladatok számbavétele, valamint a ráfordítások meghatározása nyolc EXCEL táblázatban történik.
1./ Oktatási feladatok, létszámok, óraszámok, bérek.
2./ Iskolai dolgozók létszáma, megoszlása.
3./ Órakedvezmények, pótlékok, szociális és egyéb juttatások.
4./ Energiafelhasználás (gáz, olaj, szén).
5./ A villamos energia felhasználása.
6./ A vízfogyasztás
7./ A szemétszállítás
8./ A működési költségek.
Mindegyik táblázat jellemző felépítése olyan, hogy a feladat nagyságát figyelembe véve, normák alapján határozza meg a költségeket. A normák bizonyos esetekben a törvényekből, más esetekben a szabvány ajánlásaiból, illetve tapasztalati tényekből nyerhetők.
A feladatfinanszírozási elvek alkalmazása a fenntartónak a feladatok szintjén teljes betekintést biztosít az intézményei feladatellátásába és az egyes feladatokhoz szükséges erőforrás-felhasználásra. Így a fenntartó felügyeleti jogainak gyakorlásához hatásos támogatást kap. Másfelől egyértelműen megjelennek azok a pontok is, ahol a feladatellátáshoz felhasználható személyi, tárgyi és anyagi erőforrás a fenntartó mérlegelésétől, döntésétől függ. A paraméterek rögzítése után az intézményeknek lehetőségük lesz középtávú működési stratégiát kidolgozni és aszerint cselekedni. Így az intézmények működésében a stabilitás biztosítható, amely az optimális intézményi működési körülmények előfeltétele.
A feladatfinanszírozás egy olyan rugalmas, a mindenkori feladatokhoz igazodó finanszírozási rendszer, amely a törvényi előírások betartása mellett a finanszírozáson keresztül oldja meg a nevelési-oktatási rendszer folyamatszabályozását. A szabályozás a fenntartói hierarchia szinten történik.
A fenntartó biztosítja és tiszteletben tartja az intézményi autonómiát; az intézmények belső életének megszervezéséhez, szakmai munkájához, működéséhez az önrendelkezési jogot. A feladatfinanszírozás a működés peremfeltételeit rögzíti. A rendszer demokratikus, mert mind a fenntartó, mind az intézmények a szabályozási paramétereket pontosan ismerik, azt konszenzussal állapították meg. A fenntartó a partnerek számára ellenőrizhető módon minden intézményt a feladatához mérten azonos mértékben lát el erőforrásokkal. Így biztosítja az intézményei – és ezen belül az intézményekben levő ellátottak számára – az esélyegyenlőséget. A fenntartó nem uniformizál, hisz minden intézménynél, annak feladatából indul ki.
A feladatok sokrétűek, a feladatfinanszírozási rendszer szervesen illeszkedik az állami normatív támogatás rendszeréhez, és konkréttá teszi a törvényekben egyértelműen nem szabályozott feltételeket.
A feladatfinanszírozási rendszer kidolgozott elemei:
- Közoktatási ágazat:
o Óvoda
o Általános Iskola
o Középiskola, kollégium, OKJ
o Gyógypedagógia
o Művészeti Iskola
o Pedagógiai Szakszolgálat
- Diák- és felnőtt étkeztetés
- Szociális ágazat
- Gyermekvédelmi ágazat
- Polgármesteri hivatal
A feladatfinanszírozási rendszer a feladatfinanszírozási programokon kívül egyéb segédprogramokat is tartalmaz:
- Bérprogramok, (nyilvántart, súlyozott óradíjat számol, stb.)
- Segédtábla a bérprogramhoz,
- OKJ-s program,
- Elemi költségvetést készít azonnal a feladatfinanszírozási programból,
- Normatíva számítása,
- Intézménytípusonkénti összesítés,
- Települési szintű összesítés, modellezés.
2009. december 1.